„NEM A TE HIBÁD” – A bizalom és kapcsolódás szerepe a trauma feldolgozás során

Minden alkalommal, amikor új bejegyzést írok neked, megfogadom: „Ma nem hozok filmes példát.” Aztán mégis mindig visszatérek hozzájuk, mert egy-egy jelenet gyakran pontosan tükrözi azt, amit el szeretnék mondani – például azt, hogyan vezet a trauma az olyan sebezhető érzelmek, mint a szomorúság és a fájdalom elfojtásához a testünkben.

A Good Will Hunting című filmben Will, a zseniális, de sebzett fiatal férfi olyan életet él, amelyet súlyos gyermekkori bántalmazás formált. Árva gyermekként, egy bántalmazó nevelőapa mellett nőtt fel, fizikai és érzelmi traumák érték, amelyek mély nyomokat hagytak benne, és olyan módon alakították a világképét és viselkedését, amit ő maga sem értett teljesen. Megtanulta elnyomni a sebezhető érzéseket, mint a fájdalom vagy a szomorúság, megtanulta, hogy ne bízzon senkiben, és érzelmi falakat épített, nehogy valaki közel kerüljön hozzá és újra megsebezze. Traumareakciói – mint például a lefagyás, az elzárkózás, vagy extrém stresszhelyzetekben a katatóniába süllyedés – az idegrendszerének túlélési mechanizmusai voltak. Amikor valaki megközelítette ezeket a sebezhető rétegeket benne, az elméje automatikusan beindította azokat a védekezéseket, amelyeket gyerekként a túlélés érdekében alakított ki.

Később a filmben megjelenik a biztonságos kapcsolat gyógyító ereje Will és a terapeutája, Sean között. Sean egy szeretetteljes, elfogadó, ítélkezésmentes teret teremt Will számára, ahol a fiú fokozatosan megnyílhat, és szembenézhet a sebeivel. Ahogy Will lassan elkezd megbízni Seanban, úgy mozdul el a bizalmatlanságtól és védekezéstől a kapcsolódás és bizalom felé. Ez teszi lehetővé számára, hogy átélje és felszabadítsa azokat a korábban elfojtott érzelmeket – például a szomorúságot –, amelyek a kétségbeesés állapotában tartották. A traumafeldolgozás során egy együttérző kísérő – mint Sean – segít abban, hogy elhiggyük: van élet a fájdalmon túl, a bizalom újraépíthető közös munkával, és az érzelmi elfojtás feldolgozása által újra egyensúlyt találhatunk az életünkben és kapcsolatainkban.

A KI® Módszere gyengéd, együttérző és ítéletmentes megközelítést kínál a trauma és az elfojtott érzelmek felszabadítására. Az érzelmi elfojtás feldolgozása során olyan biztonságos kísérést kapunk, amely figyelembe veszi a trauma érzékeny természetét. Egy mentor segít eligazodni a traumareakciók világában, és támogat abban, hogy hozzáférjünk a mélyen eltemetett érzéseinkhez. A feldolgozás folyamatának során megtapasztaljuk, hogy a valódi gyógyulás a múlt meghaladását jelenti (az elfojtás visszafordításával) – és ennek eredményeként a jelenünket egyre inkább a bizalom, a kapcsolódás és a belső béke tölti meg.

Szeretettel,

Serena

"Amire önmagadon belül rátalálsz, átalakít mindent kívülről is."